Shopping Cart
Your Cart is Empty
Quantity:
Subtotal
Taxes
Shipping
Total
There was an error with PayPalClick here to try again
CelebrateThank you for your business!You should be receiving an order confirmation from Paypal shortly.Exit Shopping Cart

Journal - Napló

Teherán (Irán 2.)

Posted on January 21, 2010 at 3:15 AM

 


 

   Azt hittem, hogy Libanon és Sziria után már nem igazán érhet meglepetés a városi közlekedést illetően. Tévedtem. Teheránba érve a túlélés kalkulált esélye az első órákban megközelitette a nullát. Majd a szerencsés átkelésekkel a biztonságérzet is nőtt. A gyalogosátkelőket egy idő után nem nagyon használtam -a fehér csikok inkább utaltak elütött zebrára, mint biztonságos "alagútra" a nagy káoszban. Az úton az autókra figyeltem, a járdán pedig a motorokkal való ütközést igyekeztem elkerülni. Néhány nap után már az ötsávos, középen megtévesztően kettéosztott, nagyforgalmú utak sem jelentettek komolyabb problémát. A fővárosban töltött 4 hetem alatt, sajnos, több balesetet is láttam.




   A tömegközlekedésben utazók is hasonló stilust képviselnek, mint autós társaik. És igen -a be- és kiszállás egyidejű megvalósitása megoldható.

   A buszokon és metrókon is külön rész van fenntartva a nőknek. Férfiak ott nem utazhatnak, a nők viszont használhatják a nagyobb férfi-, ill. igy már koedukált részt. Gyakran előfordul, hogy a nők kényelmesen utaznak, mig a másik részen szorongás van. Ahol a "szardiniában" lyukat látni, ott feltehetően egy-egy nő ül, s a férfiak némi teret hagyva állják csak körül.

   Biciklist nem látni.


 

   A szennyezett levegő miatt sokan maszkkal járják a várost, mely lakosainak 14 milliós számát napról-napra 20-ra kerekitik a fővárosba vidékről bejáró dolgozók.

   Teherán az észak-iráni hegyekből ereszkedik le dél felé. A hegyekből, ill. az égből jövő csapadékot az utak mentén nyitott vizesárkokban vezetik el, melyeken néhány méterenként apró hidak ivelnek át.




 

   A tengerszint feletti magassággal -mondhatni- arányosan csökken az életszinvonal is. Mig északon drága lakhelyek csipkézik a hegyoldalt, a déli, sivatagba nyúló részen már gyermekek dolgoznak a téglagyárban.

   ...Barátommal kiléptünk Dél-Tehrán egyik metróállomásának kapuján, hogy csatlakozva néhány ismerőshöz a hétvégét a hegyekben töltsük. Kora este volt, mi az út mellett álltunk. Egy részegen-drogosan énelkő fiatalember ballagott el előttünk az utca szélső sávában. A hátul összekulcsolt kezében egy macheta volt. Rugdalni kezdte a közelünkben álló autót, közben ordibálva magyarázott és hadonászott a "kardjával". Arrébb sétáltunk...




 

   Ezalatt az egy hónap alatt laktam az északi részen, laktam a délin, vendégeskedtem fiatal párnál, diáknál, nagyobb családnál. Teheránon kivül is találkoztam fiatalokkal, idősebbekkel, családosokkal, egyedülállókkal, vallásosokkal (muszlim, keresztény, zoroasztrista) és ateistákkal is.

   De senkivel nem találkoztam, aki a jelenlegi vezetés hive lett volna.


 

   Az emberek kettős életet élnek. Az utcán megannyi módon kell mutatniuk vallásosságukat. A nők öltözködése szigorúan szabályozott, elkerülendő a férfi szemek kiváncsiságát. A nem, vagy csak "kevésbé" vallásos nők otthonaikba lépve fellélegezve vetik le a mindent takaró ruhadarabokat és azokat  kényelmes, laza öltözékre cserélik.




   A nyilvános televiziókon az állami adók futnak, mig az otthonokban illegális hirtévékre (pl. BBC) kapcsolnak. A tetőket ellepő műholdvevő antennákat néha megrongálják a kormány emberei, ám ezen kihágásokat feltehetően csak bizonyos esetekben, extra vádként használják fel.

   ...Egy muszlim családnál vendégeskedtem. Az Anya eszményi padlizsánkrémet készitett vacsorára grillezett mentalevéllel. A televiziós hirekben a legutóbbi tüntetésről volt szó. Az Amerikából perzsa nyelven adó hircsatornák az utcára vounuló tiz/százezrekről és a kormány civilruhás milicistáinak brutalitásáról mutatott mobiltelefonos videókat. Az iráni állami adón a tüntetők "vandalizmusa" volt a téma, videón mutatva egy bank rácsának megrongálásat, melyet az ország vallási vezetőinek beszéde követett, melyben megigérték, hogy végeznek az "ellenséggel". Apa és fia a fejét csóválta...




   A nők nem énekelhetnek. Tilos a tánc, a "buli", az alkohol. Ennek megfelelően egy-egy házibulin vad táncban oldódnak fel a mindennapokban elfojtott hormonok és érzelmek.

   ...Születésnapi bulira voltunk hivatalosak Kelet-Teheránban. Belépve a lakásba hangos zene fogadott, a nappali közepén fiúk-lányok vadul-erotikusan, önfeledten táncoltak. Egy pohár alkoholos italt nyomtak a kezembe, majd beszippantott a táncolók csapata. A diszkót üvegezős játék követte, melynek eredményeként fordulónként csókok csattantak, ruhadarabok kerültek le az emberekről vagy csak hatalmas nevetésbe fulladt az adott kör...

   A cenzúrázott könyvkiadás árnyékában illegális irodalom is kapható "bizonyos" helyeken, mely kiadások átkötve rejtőznek az otthonok polcain.




   Mindezen (és még számtalan) korlátozásokat a vezetés a Koránra, az iszlám vallás szabályaira (tévesen?) hivatkozva világi törvényekként alkalmazza. Más vallásra való áttérésért halálbüntetés jár. Aki keresztény vagy zoroasztrista (az ősi, perzsa vallás) -azaz más vallású- családba születik, az megmaradhat a vallása mellett, de a szabályokat neki is be kell tartania (állitólag vannak olyan részei az országnak -a nyugati, kurd rész, ahol szunnita muszlimok élnek, vagy a drogkereskedelméről, és emberrablásairól elhiresült Belucsisztán-, ahol nem sok sikerrel tartatják be a "siita" törvényeket).

   Az a kedves Hezbollah-család, aki vendégüllátott minket Libanonban vajon tudja-e, hogy a pártjukat támogató iráni vezetés miként értelmezi a Koránt?...

  


 

Categories: Magyarul, Irán, by Peter

Post a Comment

Oops!

Oops, you forgot something.

Oops!

The words you entered did not match the given text. Please try again.

You must be a member to comment on this page. Sign In or Register

0 Comments

0